Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Erdélyi Riport
Anul şi data apariţiei: 15.06.2006
Tematica: legea minorităţilor naţionale
Categoria articolului: interviuri
Autorul articolului: Isán István Csongor
Titlul articolului: Bogdan Olteanu, a Képviselõház elnöke - Sem fúzió, sem elválás
Numărul fotografiilor: 1
Acces online: https://www.riport.ro/mod.php?mod=userpage&page_id=238&menu=



A korrupcióellenes harccal kapcsolatos törvények, ezen belül a tisztségviselõk vagyonnyilatkozatának és összeférhetetlenségének ellenõrzését szabályozó törvény elfogadását a jelenlegi kormánykoalíció vállalta a programjában. Ennek a vállalásnak eleget kell tenni, és mivel ezek a törvények integrációs törvények is – ráadásul ez a jogszabály az országjelentésben sárga zászlót kapott –, augusztus végéig el kell fogadni õket a parlamentben. Ez ügyben a képviselõházban rendkívüli ülésszak összehívását kezdeményezem. Azonban nem mindegy, hogy ezek a törvények mit tartalmaznak. A civil szervezetek által sokat bírált törvényrõl is folyamatos egyeztetések folynak a koalíciós pártok között, de a liberálisok és az igazságügyi miniszter között is. Ezeken meg akarjuk állapítani, milyen területeket fed majd le a jogszabály. Például bizonyos hatáskörök egybeeshetnek a 2003-as, összeférhetetlenségeket megállapító törvénnyel. Ezt a viszonyt is tisztázni kell. Ugyanakkor azt is meg kell állapítani, mi a hatásköre a vagyonnyilatkozatokat ellenõrzõ Erkölcsi Feddhetetlenségi Ügynökségnek, kik és hogyan hajtják végre az ellenõrzést. Azonban a legfontosabb követelmény az alapvetõ emberi szabadságjogok szavatolása. A liberális párt ezt a kérdést fokozott figyelemmel kíséri.

Sok szó esik a kormányátalakításról. A liberális párt milyen szinten, hogyan és mikor képzeli el ezt?

A liberális párt álláspontja szerint is alapos átalakításra van szükség a kormányban, de elsõsorban a minisztériumok ügynökségeinek, bizottságainak és az államtitkároknak a számát kell csökkenteni. A két alapelv, amelyre a kormányátalakítást a liberális párt alapozza: az európai integráció támogatása és a rendelkezésre álló források eredményesebb felhasználása. Szerintünk is európai szempontok szerint kell átalakítani a kormány struktúráját, de úgy véljük, ez csak január 1., a csatlakozás napja után esedékes. Azért nem támogatjuk most a változtatásokat, mert a szerkezetváltoztatás mûködési nehézségeket okozna, és az európai integráció elõtt nem akarjuk megnehezíteni a kabinet munkáját. Ugyanakkor kormányátalakítást nem lehet törvénymódosítások nélkül végrehajtani. Ahhoz, hogy átalakítsuk a kormány struktúráját, körülbelül húsz törvénytervezetre és hatvan kormányhatározat-tervezetre van szükség, ezeket pedig át is kell vinni a parlamenten. A tervezeteket idejében ki kell dolgozni, hogy az átalakítás bejelentésekor minden készen álljon. Ez idõt igényel. Ami az átalakítás idõpontját illeti, azt a miniszterelnök fogja bejelenteni a megfelelõ pillanatban.

A kormányátalakítást leginkább a PD szorgalmazza, mely ezáltal erõsíteni szeretné a jelenlétét a kabinetben. Helytálló ez a megközelítés? Vagy más céljaik is vannak a demokratáknak?

A struktúra átalakítása a koalíciós pártok közötti tárgyalások eredménye lehet, ezen a szinten a döntéseket konszenzusos alapon hozzák. Ami a liberálisokat illeti, meggyõzõdésünk, hogy szükségesek az államminiszteri tisztségek, mivel a miniszterelnök-helyettesek a politikai döntéshozók a kormányban. Azt is el kell mondani, hogy ez az államminiszteri feladatkör nem mindig volt hatékony. Elõfordult, hogy fontos kezdeményezések, amelyeket a kormány elfogadott – s amelyekkel az államminiszterek is egyetértettek –, nem kapták meg a szükséges politikai támogatást a parlamentben. Erre az egyik legjobb példa a kisebbségi törvény tervezete. Épp azért van szükség politikai befolyással bíró államminiszterekre, hogy a kormány szintjén született döntéseket tudják késõbb hathatósan támogatni a pártjaikon belül, amikor szavazni is kell róluk.

A demokraták folyamatosan támadják az RMDSZ-t, úgy tûnik, ki akarják szorítani a kormányból. Mivel magyarázható ez az igyekezet?

Az RMDSZ nem léphet ki a koalícióból. Parlamenti többségünk nagyon törékeny, ezért valamelyik párt kilépése a koalíció felbomlását jelentené. Van egy kormányprogram, amit végre kell hajtani. Ennek a központi, de nem egyetlen eleme az európai integráció. Vannak más vállalásaink is, amelyeket még nem teljesítettünk. Nem hiszem, hogy tiszta lélekkel indulhatnánk a választásokon, ha a vállalt programot nem hajtjuk végre. Ezért folytatni kell a kormányzást, s ehhez mind a négy pártra szükség van.

Elemzõk egyetértenek azzal, hogy a PD elõrehozott választásokra készül. Hogyan viszonyul a liberális párt ehhez a törekvéshez?

Mi is elõrehozott választásokra készülünk az ország 11 településén, ezek július 2-án lesznek. Ami az elõrehozott parlamenti választásokat illeti, azt hiszem, politikai hiba volna ebbe belehajszolni az országot – még a csatlakozás után sem hiszem, hogy hasznos volna. A jelenlegi koalíció mûködõképes, és bízom benne, hogy teljesíti négyéves mandátumát.

Mi a jövõje a D.A. Szövetségnek, frigy vagy válás lesz a vége?

A párt központi és területi képviselõi is úgy határoztak, hogy jelenleg nem jöhet létre fúzió a Demokrata Párttal, és ha a késõbbiekben mégis errõl születne döntés, akkor ez az egyesülés csak liberális alapelveken történhet. A demokrata párt, úgy tûnik, a néppárti, talán kereszténydemokrata értékrend felé hajlik, ez természetesen ugyanolyan legitim opció, akárcsak a miénk. Ez két különbözõ ideológia, ezért továbbra is két külön párt marad a PD és PNL. A két párt természetesen nagyon jól együtt tud mûködni egy szövetségen belül. A megkötött szövetséget egyikünk sem rúghatja fel, nem engedhetjük meg magunknak ezt a luxust. Sok ígéretet kell teljesítenünk, nem is tudom, mivel indokolnánk a válást a szavazóinknak.

Theodor Stolojan mostanság újra aktív politikai szereplõvé szeretne válni. Mit gondol, mi vagy ki áll Stolojan lendületének a hátterében?

Tudom, hogy a Cotroceni palotai boszorkánykonyhára céloz. Persze, Stolojan úr sok idõt eltölt Cotroceni-ben, de remélem, azonkívül, hogy elméleteket gyárt a liberális pártról, elnöki tanácsadóként is végzi a munkáját, elvégre ezért fizetik. Ameddig a párt különbözõ testületein belül ad hangot véleményének, addig ezt, mind mindegyik más párttag, szabadon megteheti. Jó, hogy az utóbbi idõben többet tárgyal a pártban a párt tagjaival, mint amennyit a televízióban szerepel.

Van esélye Theodor Stolojannak újra a párt élére, esetleg a miniszterelnöki székbe kerülni?

Nincs, Stolojan ideje lejárt.

Sok pletykát hallani arról, hogy a koalíciós pártok tárgyalásokat folytatnak az ellenzékkel. Mit gondol ezekrõl?

Egyet biztosan tudok: bármilyen többség, amely a mostani ellenzék valamely tagjának segítségével jönne létre, nemcsak hogy kudarcra lenne ítélve, hanem erkölcsi és politikai csõdöt is jelentene annak, aki ebbe belemenne. A Szociáldemokrata Párt nem ment át egy alapos reformon, nem oldották meg a korrupciós gondjaikat. Az, hogy Adrian Nastasét mint mindenért okolható vezetõt leváltották, még nem jelent semmit, ezt is inkább külsõ nyomásra, mint belsõ kezdeményezésre tették. Ezzel szerették volna elterelni a figyelmet a többi gyanús ügyletbe keveredett szociáldemokratáról. A kezdeményezés nem gyõzött meg senkit, és a PSD-nek még nagyon sok mindent kell tennie ahhoz, hogy egy tiszteletreméltó szociáldemokrata párttá váljék, amely kormányszerepre is alkalmas.
Mi liberálisok semmiképp sem szándékozunk kormánytöbbség kialakításának céljából együttmûködni a szociáldemokrata párttal. És azt sem hiszem, hogy a PD szándékában állna ilyen lépéseket tenni. Nem teheti, mivel a párt statútuma megtiltja.

Traian Basescu elnök és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök között, úgy tûnik, nemcsak politikai ellentét, hanem személyes konfliktus is van. Mit gondol errõl?

A köztük lévõ személyes ellentét kettejük privát gondja, amit szabadidejükben kell megoldaniuk. De van egy megbízatásuk, az államelnök ezt az állampolgároktól kapta, a miniszterelnök a parlamenttõl, és ennek eleget kell tenniük. Ennek érdekében át kell lépniük a személyes frusztrációkon, az arra vonatkozó vágyukon, hogy más személyt szeretnének egymás helyett, valamint a barátok megválasztásának különbözõ opcióin is. Feladatuk az, hogy megfeleljenek a beosztásuknak, teljesítsék alkotmányos és törvényes kötelezettségeiket, ha kell, mûködjenek együtt annak érdekében, hogy feladataikat a lehetõ legjobban teljesíteni tudják. Aki ezt nem képes belátni, és nem tud ennek megfelelõen cselekedni, az – biztos vagyok benne – hosszú távon veszíteni fog.

  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.